Talán tudod milyen valakit szeretni?
Átölelni sohasem feledni,
védelmezni,lesni óhaját
elüzni lassan minden bánatát.
Talán tudod milyen valakit szeretni?
Érintéséért csókjáért remegni,
érezni a pillanat múlását,
akaratlan tudni szíve szavát.
Talán tudod milyen valakit szeretni?
Lététöl, látásától szenvedni
vágyni azt mit nem érhetsz el soha
csak a szerelem lehet ily mostoha.
4 hozzászólás
Versed végén mostoha sorsra jutott versed – mégis a szerelem kategóriájába tartozik?
Ezt saját magamtól kérdeztem. Igen oda, mivel van reménytelen szerelem is.
Márpedig:
a „reménytelen szerelem
szenvedés, és gyötrelem…
Mégis: lelkedet fogva tartja,
s a fájdalom olyan édes érzés…”
A gondolat saját gyűjteményemből származik.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm kedves soraidat.Sokat számit nekem a véleményed,igyekszem megfogadni a jó tanácsaidat.Millio köszönettel:Hekaté
Kedves Hekaté!
Jó a versed!!! Tetszik. De…
Nekem nagyon megtört a lendület annál, hogy a szótagszámok olykor-olykor nem jönnek ki. Kölönösen a második verszak végén zavart ez! És mondd csak: Miért mostoha a szerelem?
Kata már leírta a gondolatom ezzel kapcsolatban, de annyival kiegészíteném őt ( ezért elnézést tőle is 🙂 ), hogy a szerelem sokféle lehet: beteljesedő, égő, múló, fájó, …. szóval sokféle; de mostoha? Nekem ez nagyon "lehúzta" a versed hangulatát.
Tisztelettel és szeretettel: Éjkirály!
UI: az írásjelekre még mindig több figyelmet kellene fordítanod)
Kedves Éjkirály!
Köszönöm az öszinteséged és a jó tanácsokat .Megpróbálom megfogadni őket.
Szeretettel:Hekaté