Tavasz jele

A virrasztó csend hallgatag,
feleszmél a neszre a hajnal.
Valahol egy madár dalol,
mint tűz szikrája úgy pattog
vissza a házfalról, gallyakról.
Erre a jelre várt a Napsugár:
előtte térdre hull a feldúlt táj.
Fény csipkéit lengeti a déli szél,
páváskodik, kergetőzik kicsikét,
úgy véli ő rajta múlik a tavasz,
télűző kedvében a kis ravasz.
A földről mind égre száll a dal.
A lombok között nyár derekán
fészekaljnyi sereg muzsikál.