Buja lila meg pipiske rózsaszín.
Nárcisz a nap meg kandi kankalin.
Büszke a fehér, ha kézzel illeted.
Rikolt a vérpiros, a kék int neked,
nézd, a magas ég, hogy elcsöndesült!
S lenn a békazöld egy kis levélre ült.
Tavaszi pillanatok
By szilkatiBy szilkati
4 hozzászólás
Különleges, elgondolkodtató versedhez szeretettel gratulálok! Zsuzsa
Köszönöm Zsuzsa, hogy itt jártál.
Szeretettel: Kati
Szia Kati! 🙂
Örömmel olvastam ezt a vidám hangulatú versedet, mert nem sűrűn írsz ilyen jellegűeket, inkább mélyen gondolkodtató bölcseket.
Kikapcsoló, szívderítő ez a pillanatkép. A "kandi kankalin" a kedvencem, talán nem véletlenül. 🙂
Csodaszép tavaszi képet festettél.
Köszönöm az élményt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
A színesedő tavasztól csak jó kedve lehet az embernek. Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel: Kati