Tavaszi reggel

Ébredezik már a hajnal
álomittas, pirult arccal,
harmatkönnye cseppre, cseppen,
látva a nap, felkel menten.
Zsendül minden, fű, fa, virág,
ezer színre gyúl a világ,
rigó, füttyét felzengeti,
kikeletet köszöntgeti.
Levegőben virágillat,
lengve szálló, friss bódulat,
felcsendülő madárének,
döngicsélő, szorgos méhek.
Hulló szirom csendben rezdül,
szellő karján táncra perdül,
üde színét megvillantja…
Tavasz csókja búcsúztatja.