Nádon, réten, vadcsapáson
kézenfogva visz a párom.
Aranyló Nap fejünk felett,
a tavaszi lég szinte remeg.
Távol vihar készülődik
szürke felhők gyúlnek,
apró bogárseregek
hazamenekülnek.
Mesebeli korhadt erdő
utunkat elállja,
fű közül kukucskál
ibolya virága.
3 hozzászólás
Szép, pergő vers, szép képekkel, tetszett.
Üdv: József
Köszönöm a véleményedet Örülök, hogy tetszettek a verseim.
Nagyon életszerű…kedves.
d.p.