A sárga nárciszok megint kinyíltak,
az illatuk kerengve lengedez,
viráguk újra küld a márciusnak
megannyi bódulón szelíd jelet.
Elandalít az új tavasz varázsa,
feloldoz és hamar kibékülök,
nem orrolok ma már a tél fagyára,
különben is sietve költözött.
Helyére végre langy szelek tolultak,
levettetik velem kabátomat,
remegtetik cirógatón a vágyat,
meg is pirul belé az alkonyat.
No és az éj vajon milyen talányt hoz,
ha eltalálok újra hű babámhoz?
2 hozzászólás
Kedves Imre!
Nagyon szépen kifejezted,
lefestetted a Tavaszi vágy-at!
Gratulálok!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Koszönöm, hogy olvastad, kedves sailor.