Távoli fényben mindig csak előre megyek,
és ahogy szól a néma döbbenet,
enyém a nyár, pedig semmi leszek.
De amíg vagyok valami,
nem különleges, csak talmi,
addig megyek rendületlen – nincs mit tenni.
Vágyam csak lenni, élni, hogy létezzek,
hogy magamba zárjam az élő fényeket,
hogy legyek – és szeressek.
(2004. jan 2.)
2 hozzászólás
Az utolsó sorban rejlő életfilozófiát tanítani kéne. Ha mindenki képes lenne megvalósítani, harmonikus hely lenne a föld.
Egyszerűen nagyszerű!:)
Gratula!
Üdvi: d.p.