… a pipacsot szélben lengedezni,
én a döglött bogarat száránál,
te a parasztot, kenyerét keni,
én kolduló madarat, morzsát vár,
te a tüzelő napot felette,
én a felhőt, mi fent jóslatot ír,
te gyermeket, ki sebét feledte,
én az anyját, ki csak magában sír,
te a tavasz virágzó jelenét,
én csak a jövő téli sírboltját,
neked a hited kővár, menedék,
nekem vályogfal, s lassan lebontják.
9 hozzászólás
Szia Csaba!
Nagyon jó példája versed annak, hogy minden, csak nézőpont kérdése. Ugyanabból a képből mindenki mást vesz észre, mégpedig hangulatától függően. Érdekes ellentétek mozognak versedben, vitatni nem is lehet. Mindkettő valóságos minden esetben, csak másképpen hat a lelkünkre, a pipacs és a döglött bogár…
Gratulálok, jól megfogtad a lényeget.
Szeretettel: pipacs 🙂
Köszönöm, Pipacs!
Szia!
Engem az utolsó két sor fogott meg, 🙂 de nagyon érdekes az egész vers. Egy pesszimista és egy optimista világkép találkozása. Bár fele-fele arányban van jelen az optimizmus és a pesszimizmus, a versednek mégis inkább borongós, szomorú hangulata van.
Szép az egész, úgy, ahogy van! Bocsánat, hogy kicsit jobban kifejtettem a véleményemet.
Üdv.:
Daniella
Miért kérsz bocsánatot?? 😀 Én pont ennek örülök. :)) Köszönöm, hogy "Te (is) látod…" :))
Nemrég írtam egy cikkfélét Emlékezet címmel. Ott beszélgettünk arról, hogy vannak emberek akik csak a jót látják/ők kevesebben vannak/ és vannak olyanok, akik csak a rosszat, mert a jót "természetesnek" veszik. Így megborul az egyensúly. Te most megírtad mindkét szélsőséges szemléletet, és még valamiféle egyensúlyt is teremtettél köztük és mégis az az érzésem támadt, hogy ez a vers "negatív" hangulatú. Izgis, mert ha megfordítanád a sorrendeket, akkor meg pozitív kicsengése lenne.
Van olyan, hogy csak a jót látják? Szerintem ők is észreveszik a rosszat, de valahogy a pozitív szemlélet miatt képesek akár a legrosszabb rosszban is találni valami jót. Ettől még látják, hogy rossz a rossz, nem?
Ez a vers szerintem azért is érdekes, mert ő mondja el, hogy mit lát az egyik és mit a másik. Szerintem ez teremti meg az egyensúlyt. Olyan érzés, mintha ő is látná a jót, mégis valamiért csak a rosszra tud gondolni. Sőt! Már az is nagy dolog, hogy egyáltalán észreveszi, hogy más mit lát meg egy képben.
érdekes vers. rövid és lényegretörő. minden benne van, sztem, aminek benne kell lennie…gratulálok.
Tetszik a két nézőpont párbaja. Jól megfestetted, rám hatott!
Szusi, Alex, Daniella, Zsolt, kösz szépen!