Téli álom

Fehérbe öltöztek a fenyvesek kint a Hargitán,
előállt a szánunk,jöjj,hát ,kedves ,nézd ,havasi táj.

Repülünk mint a szél fel a hegyre húznak a lovak,
csengettyű szól,siklunk egyre feljebb és a hó szakad.

Felkapaszkodunk a hegy csúcsára hol egy kereszt áll,
felérünk s a kereszt alatt,állva mondunk egy imát.

Bárhová is vessen,űzzön sorsunk nem feledjük el,
vár szent hegyűnk,ott fent találkozunk ugye ott leszel.