Szól a tél. Még esőt szitál
és ködöt hullat, ledér.
Csak ólálkodik, mert kivár
álmot, ritka percekért.
Jó volna így aludni el,
ölelni a Végtelent
és szeretni, hisz hinni kell;
a tél új tavaszt jelent,
e szép tavaszban létezel,
majd ősz a nyárra ráfelel;
mind érzik, amit én is,
hogy nincs évszak, csak fétis.
24 hozzászólás
Szervusz, Kankalin!
"A tél új tavaszt jelent," ez a gondolat tetszik leginkább a versben. Az utolsó sorral azonban nem sikerült megbarátkoznom a fétis szó miatt. Nekem olyan idegen, valahogy elvágja bennem az egészet, de ez nyilván csak az én rendszerhibám. 🙂
Szeretettel: Laca 🙂
Szia Laca! 🙂
A kiemelt sor az, ami miatt el tudom viselni a telet. Minden eltelt nappal közelebb kerülünk a tavaszhoz. 🙂
A "fétis" többfelé viheti a zárást, mert a szó jelentésének sokféle árnyalata van.
Én itt a varázslatra gondoltam, viszont ez nem egészen fejezi ki az összegzést, mert annál jóval magasabb szinten zajlik. Emiatt választottam az idegen kifejezést.
Az is benne volt, hogy szerettem volna ütősen zárni, a címet is alátámasztva.
Hátha így megkedveled. 🙂
Örülök, hogy elmondtad a véleményed, mert nagyon fontosak a visszajelzések.
Köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Gyors egymásutánban követik egymást az évszakok.Talán lehetne az ősz után újból előhozni a (következő ) telet.Ugyanígy a kezdő tél előtt felvillantani a megelőző időszakot.
Az megfogott,hogy egy hosszabb szakasz után váratlanul leperegnek az évszakok, az idő.A tetőpontnak a Végtelen(= minden, a minden?) átölelését érzem és tartom.Az elalvást egyfajta tél álomnak, időleges megsemmisülésnek gondolom.
Az átölelés mint -esetleg – a szeretet jele bizonyára szép, nekem nem tetszik.Szoros, közvetlen érintkezés, inkább tudjon működni a szeretet enélkül is.
Szia "Péter – Attila"…! 🙂
Hát igen. Az évszakok már csak ilyenek. Gyorsan követik egymást, mint az emberek átváltozásai is.
Az ötleteid jók, de nem az én versemhez. Írhatnál a koncepciód szerint, mert tudnál. 🙂
Valóban, lehetne a te meglátásaid szerint is építeni ezt a fenti Himfyt, de az enyém szerint született.
Bennem így zajlik a váltás, változás, úgyhogy eszerint "villantottam", szabadon.
Örülök, hogy volt benne olyan is, ami megfogott. 🙂
Mindenki másként él és ír meg évszakokat, én így.
Ha nem tetszik, arról nem tehetek, mert ízlések és pofonok…
Remélem, akad olyan, akinek bejön ez a fegyelmezetten írt, lírai 12 sor! 🙂
Utólagosan megjegyzem, hogy elég nehéz volt eligazodnom mondataidban a szóközök miatt.
Igazából nem értem, hogy miért hanyagolod ezeket, mert nem vall rád ez a fegyelmezetlenség. 🙂
Kár érted, nagy-nagy kár, mert…
Köszönöm, hogy foglalkoztál a versemmel a saját gondolati síkodon. 🙂
Szeretettel: Kankalin
„Naaaaaa!” Jutott eszembe még valami: szólás, vagy közmondás, vagy akármi is, valamilyen micsoda.
Szóval szól emígy: „Van, aki oktatja, van, aki csinálja.” Fordítom most le „írásügyileg”. Szóval: van, aki megírja, van, ki kritizálja. Na – jó hogy – vannak tanítók, no meg kritikusok közt is sokan, akik tudják „csinálni” is tiszteletem nékik!
Gondolom, megírnád jobban, koncepciód van már, akkor meg rajta, írd meg, légyszi!
Magam részéről most épp Moody Bluest hallgatok, és ez jó.
ez a kritikusnak, cs. p nek szólt, csak eltévedt a postás bácsi 🙂
fogadja jó szívvel 🙂
Szia túlparti! 🙂
Kihagytál valamit. 🙂
Van olyan is, aki hű alattvalója a költészetnek.
Ebbe a kategóriába sorolom magam.
Ennél jobban nem tudom megírni ezt a verset, de a következőbe minden építő jellegű véleményt beleviszek, mert igyekszem figyelembe venni a véleményeket.
A Moody Blues jó, de én most ezt hallgatom:
https://www.youtube.com/watch?v=j5Ywj4OT0Jo
Köszönöm szépen, hogy újabb gondolatokkal tértél vissza versemhez. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon tetszett ez a versed is! Többször elolvastam, ízlelgettem. Igen, reménykedni, hinni kell! Mindenben meg kell találni a szépséget.
Kedves Cs. Péter! ( vagy akárki, aki e név mögé bújik)- Bocs, hogy itt írok Neked- inkább tanulj, okulj a jó versekből.
Kankalin, ne haragudj, hogy ezt itt megjegyeztem! üdv hundido
Szia hundido! 🙂
Örülök, hogy tetszett ez a versem is. 🙂
Ami az előző hozzászólóhoz írt megjegyzésedet illeti, arról az a véleményem, hogy nem kellett volna. Azt gondolom, hogy minden írásom egy-egy pajzs.
Igyekszem továbbra is olyanokat alkotni, amelyekkel örömet szerezhetek másoknak, de magamnak is. 🙂
Köszönöm, hogy jöttél. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Hát… Az évszakok jönnek mennek, ez tulajdonságok.
De a varázslat, a vers csak állandó marad…
Szia túlparti! 🙂
Van ráérzésed, mert én ugyan az állandóságról egy szót se szóltam, csak beleírtam ebbe a versbe (is) a kivédhetetlent.
Nem biztos, hogy jó ötlet volt, de így jött.
Köszönöm, hogy szóltál itt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
bocsánat: a tulajdonságuk 🙂
Bocsánatos bűn. 🙂
Tetszett a versed kedves Kankalin!
"a tél új tavaszt jelent,
e szép tavaszban létezel,"…mert bízni kell és hinni.
Szeretettel gratulálok: Ica
Szia oroszlán! 🙂
Örülök, hogy tetszett a vers.
Köszönöm, hogy elmondtad. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Ok, bocs, nem rád gondoltam, csak a kritikusra – őt kihagytam épp! 🙁
Néki címeztem!
szeretettel: túlparti
Drága Kankalinka!
Nekem eme versike úgy tetszik, ahogy alkottad! Már ez eleje nagyon jó, hiszen úgy van:
"Szól a tél. Még esőt szitál" – vagy: "a tél új tavaszt jelent" –
Nekem is idegen a fétis szó, eddig nem ismertem, mit jelent.
Kedves és szép a téli versed, mint általában mindegyik!
További kellemes ünnepeket kívánok
szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Előfordult már velem is, hogy számomra ismeretlen szóval találkoztam egy-egy alkotásnál. Olyankor utánanéztem, hogy mit jelenthet. Utána beépítettem először a passzív, majd az aktív szókincsembe.
Örülök, hogy tetszett a versem. Köszönöm, hogy nem hagytad ki ezt sem. 🙂
Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok én is! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia,
sajátos hangulatú vers, kicsit borzongató, de ott van a remény.
Boldog új évet kívánok: Eszti
Szia Eszti! 🙂
Azt az elalvást meghitten nyugalmasnak szántam, nem végleges elszenderülésnek. Olyannak, amikor nem számítanak az évszakok, mert kívül maradnak.
Talán a negatívnak tűnő áthallás miatt borzongatott. 🙂
Köszönöm, hogy jöttél a vershez, elmondtad alatta a gondolataidat. Arra ösztönöztél, hogy megnézzem a te szemszögedből is, mert lényeges, hogy írásainkat miként élik meg az olvasók.
Én is boldog új évet kívánok neked! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, mindenképpen nyugodt, elgondolkodtató, és feltétlenül pozitív kicsengésű versnek olvasom, külön tetszik, hogy a záró sorral a valóság fölé emeled. Bennem nagyon szépen szól, remek összhangban a tartalommal ez a forma. Nagy örömmel olvastalak.
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Örülök, hogy ezt gondolod a versről, mert épp olyannak szántam, amilyennek összefoglaltad.
A zárást nemcsak a valóság, hanem az ésszel felfogható dolgok fölé is szándékomban állt emelni, ahol megszűnik az idő, a tér, nem számítanak a természeti törvények sem, mert az összeset felülírja a befejező szó.
Megkedveltem ezt a formát, bár ez a vers megdolgoztatott, mire összeállt benne a tartalom.
Köszönöm, hogy hagytad megszólalni.
Én is nagy örömmel olvastalak. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Rövid, tömör, elgondolkodtató a versed és nagyon szép! Gratulálok! 🙂
Szia Zsuzsa! 🙂
Köszönöm szépen. 🙂
Szeretettel: Kankalin