Lassan-lassan búcsúzik a Tél a tájtól,
bár még néha csípős, hűvös léggel dacol,
de a vége itt érződik már a közelben.
Kinyíltak már a hóvirágok a kertünkben.
Érezni, hogy a Nap ereje is növekszik,
hiszen a Kikelet lassacskán közeledik.
A rügyek egyszer csak-csak kifakadóban.
A Tavasz itt van már szinte a kertajtóban.
1 hozzászólás
Igen, lassan búcsúzik… Nagyon szép versedet szeretettel, szívvel olvastam. Napsugaras, vidám hétvégét kívánok: Zsuzsa