Búg a tenger
szél kavarja habját
megveszett vadállatként
mardossa partját
Düh, őrjítő düh
emészti lelkét.
Emiatt tépi
szaggatja testét.
Nem érdekli senki,
senkit se érdekli ő.
S gyűl a sok borús felhő
gyűl veszélynek zivatara.
Égi istenek fognak
büntetést mérni rajta.
1 hozzászólás
Nekem nagyon tetszik a versed. Nem mintha nagy műszakértő lennék, de véleményem szerint jól visszadja a dühödet! Bárcsak én is ilyen jól ki tudnám fejezni magamat! 🙂 Csak így tovább!