Természetben
Mily szép, csodás a világ,
Mikor a nap szórja ránk sugarát!
A természet vidám hangja szól!
Mindenhol víg madár dalol!
Jaj, mint ha hangod hallanám,
Ez idilli zaj hallatán!
Mint fák halk susogó lombjait,
Halni vélem szíved hangjait!
Messziről harkály zaja hallik!
Szívemben szíved dobbanása hangzik!
Dobogja, szeretlek, imádlak, vággyal akarlak,
Szívem felel, szerelmemmel lágyan betakarlak!
4 hozzászólás
Nem is tudnám felsorolni, mennyiszer olvastam ezt már más és más költők tollaiból.
Figyi öcsi!Neked nem itt a helyed!
Menj máshova, érezd jól magad!Üdv Misi!
Ps.:Ha tudod mit jelent, én írtam e verset a szerelmemnek!Utálom, ha sérteget egy Thaknos!
Bocs,de ha olvasnád tudnád miről beszélek!Ajánlott olvasmány Gárdonyi : Láthatatlan Ember
Na te ügyes fiú!Tudsz olvasni?
Nézd te fajankó. Nem sértegetni akarlak, de ez a téma már kiürült. Millióan megírták más és más köntösben. Nekünk unalmas. Neked érdekes. Ez van, fogadd el. Ha pedig sértegetésnek veszed, hát ez van. Te is tudod, hogy kinek van igaza.
Nevetséges.
Úgy érzem, minden ember máshogy él meg mindent – legyen szó szerelemről, vagy bármilyen más érzésről.
Nekem tetszett ez a vers, mert egyszerre van benne az optimizmus, és rejtetten a viszonzatlanság. Nekem az utolsó két sor kicsit hosszú lett, de az akarlak – betakarlak rímpár nekem is kedvenceim közé tartozik. 🙂
Örülök, hogy olvastalak – írj még sokat!
Üdv: Gyémánt