The end, vagy mégsem?
Szétfolyó színek a kékben?
Villámokat ölelő kétely,
csordultig telt egy tégely,
hasadás az elmében,
robaj a szívben,
pofont osztó tenyérbe,
belemászott a képem,
pironkodva suttogja: végem!
The end…
By sleepwellBy sleepwell
7 hozzászólás
Nagyon megfogott!
Gratulálok: A.
Érdekes kis versike! 🙂 De jó.
Nagyon jó megközelítés!
Remek kis vers!
Gratula!
Köszi Angelface, Boer és Félix, örülök, hogy olvastátok:)
Tetszik az írásod, csak az a némi idegennyelvűség zavar, nagyon! Szép nyelvünk van az angolosodás nélkül is! Egyébként grat! 🙂
Náni! van amikor a nyelvek egy hangon beszélnek…de lehet, hogy igazad van, köszönöm véleményedet:)
Értem én, hogy mizu, csakhát ezt láttam meg először, és zavart kicsit. 🙂 Hungarista jellemem… 🙂