Tiéd a tél, hordd magaddal,
fázz csak paplanod alatt,
fájjon, ha majd nem fakad dal,
és sírj, hogy az se maradt,
és érezd, amint reszketek,
mikor halott lesz minden,
ha nem várhatok két kezet,
ami eltöröl kínt benn,
mert itt fagyos a tél, szikár,
nyakamba liheg, jég szitál,
te tűnj el, ha menni kell,
de ne hagyj a semmivel.
11 hozzászólás
Kedves Kankalin!
Szomorú verset írtál. Fájdalmasat…"fájjon, ha majd nem fakad dal," az egész egy kétségbeesett kiáltás! (nekem) Nagyon megérintett. üdv hundido
Szia hundido! 🙂
Örülök, ha meg tudtalak érinteni versemmel.
Köszönöm, hogy elmondtad alatta. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Szépséges téli verset hoztál… láttatod, amint a lélek didereg…
Szeretettel 🙂
Ida
Szia Ida! 🙂
Nem engedem kihűlni, sírni, fájni sem. 🙂
Köszönöm, hogy minden évszakban meglátogatsz verseimnél. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Tetszenek ezek az évszakot a lélek állapotával párhuzamba állító Himfy-strófáid. 🙂 A tél ridegségét, szikárságát nagyon érzékletesen mutatod be.
Szeretettel: Klári
Szia Klári! 🙂
Örülök, hogy jöttél a gondolataiddal, mert megfejtetted a Himfy-strófáim titkát, lényegét. 🙂
Valóban a lélek állapotát érzékelteti az összes, ami akkor válik nyilvánvalóbbá, ha egységként nézzük az eddigi hatot, azaz egymás után olvasva. (Nem csak az enyém.)
12 verset tervezek ebben a formában, amiből 6 készült el: az Ősz és Tél. A sorrend az őszi résznél kicsit megkeveredett, mert nem sikerült mindegyiket a születés pillanatában feltennem.
Így következnek: Őszmosoly; Novemberi eső; Őszi billog; TélcsengŐ; Télige(n); Tiéd a tél.
Egyetlen érzés köré épül mindegyik, ezért tettem ugyanabba a kategóriába őket.
Erős hatással volt rám néhány konkrét vers, illetve a zenék, amiket a megjegyzéseknél hagytam, hiszen azok találtak meg az írás pillanatában, no meg Himfy. 🙂
Nemsokára a Tavasz következik. Lehet, hogy már most elkezdem a következőt, mert nagyon várom. 🙂
Köszönöm, hogy megfejtettél. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! Szóval, ahogy látom, ez egy vers-ciklus lesz?! A téli bánat után jön a tavasz öröme? Remélem! Szeretettel olvastam szép versedet! Üdv: én
Szia "én"! 🙂
Nem bánat ez, sokkal inkább merülés (menekülés) egy olyan mély lélek ölelésébe, ami bármelyik évszakban képes megérinteni.
Valóban ciklusnak szánom ez a félig kész gyűjteményt.
Nekem már a tél is öröm, de annak adtam, akinek nagy szüksége van arra, hogy ezt az évszakot is szépnek láthassa.
Valljuk be, hogy a tél nem mindenkinek a kedvenc évszaka. Nekem sem, bár elkezdtem felülírni ezt a megállapításom.
Én is remélem, hogy a tavaszi folytatás mindenki számára derűsebb lesz, bár megvallom, hogy bennem már az ősz-tél is az. 🙂
Köszönöm gondolataid, amelyek ezt a választ hozták ki belőlem.
Jó, hogy télnek idején erre vitorláztál. Köszi. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Mindannyiunkban él egy ősi dal, amelyet nagyon jó kiénekelni, mert gyógyír az összes bajunkra, segítő társ minden élethelyzetben.
Szeretettel: Szabolcs
Szia Szabolcs! 🙂
Megleptél ezzel az"ősi dal"-lal, mert tényleg megszólalt bennem hívatlanul, de még nem tudom olyan tisztán énekelni, hogy felismerhető legyen, szóval hozom a béna alapformám. 🙂
Valóban él bennem, és akkor ér majd el hozzám az igazi katarzis, ha nem csak én hallom meg.
Sokkal nehezebb énekelni, mint azt valaha gondoltam. Talán azért, mert ez az ének nálam már mindenek felett áll, úgyhogy nem szeretném, hogy egyetlen hamiska hang is elcsúfítsa.
Köszi jöttöd és a gondolkodtatást. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Szabolcs! 🙂
Megleptél ezzel az"ősi dal"-lal, mert tényleg megszólalt bennem hívatlanul, de még nem tudom olyan tisztán énekelni, hogy felismerhető legyen, szóval hozom a béna alapformám. 🙂
Valóban él bennem, és akkor ér majd el hozzám az igazi katarzis, ha nem csak én hallom meg.
Sokkal nehezebb énekelni, mint azt valaha gondoltam. Talán azért, mert ez az ének nálam már mindenek felett áll, úgyhogy nem szeretném, hogy egyetlen hamiska hang is elcsúfítsa.
Köszi jöttöd és a gondolkodtatást. 🙂
Szeretettel: Kankalin