1.
Csituló szavak,
egy lemondó mozdulat.
…a vers véget ér.
2.
Társaim voltak,
váltam magányos fává.
Viharra várok.
3.
Sírnak a felhők,
az ég minden bánata
sáros földre hull.
4.
Ha majd születnek
új, békésebb világok….
Hiába várok?
5.
Valami éled,
a szív gyorsabban dobol.
Te is ezt érzed?
6.
Ha fáj még csókom
s hallod még, minden bókom,
akkor enyém vagy!
7.
Új hajnal ébred.
Indul vér és lélegzet.
Végtelen élet….
8.
Nyugalmam olyan,
mint a messzi távolok.
…én nem vádolok.
9.
Ha elveszted majd
minden drága kincsedet,
akkor gondolj rám.
10.
Megtalál a múlt,
minden vágy régen kihunyt.
Távol a jelen.
8 hozzászólás
Hm…. Nem tudok mit hozzáfűzni. Lehet még párszor el kellene olvassam, hogy megértsem….
Szép napokat kívánok!
Szervusz Mishu!
Inkább csak érezni kell… érteni az túl kevés… 🙂
Köszönöm!
Üdv: koma
Itt megtalálsz.
http://www.verselo.gportal.hu
Szépek, de szerintem nem igazi haikuk. Azok, amelyeket távol-keleti szerzőktől olvastam, nem szóltak ilyen közvetlenül az érzelmekről, inkább hangulatokat fejeztek ki. (Persze lehet, hogy nincs igazam.)
Szép napokat kívánok!
Szervusz Gunoda!
Manapság már nagyon sokféle “haikut” írnak. Én igyekszem a klasszikus forma és tartalom mellett megmaradni.
Az érzelmek és a hangulatok nagyon közel vannak egymáshoz. De különben ezek a haikuim valóban nem igazi keleti haikuk (más tizes csoporjaimban inkább találsz olyat).
A valódi keleti haikuk általában egy természeti képet villantanak fel az első két sorban, de ott sem pontosan a látványt, hanem mit egy történés részletét és a harmadik sorban általános érvényűvé teszik a képben benne rejlő végtelenséget…
Köszönöm!
Üdv: koma
Itt megtalálsz.
http://www.verselo.gportal.hu
Nekem ez a kettő tetszett nagyon:
2.
Társaim voltak,
váltam magányos fává.
Viharra várok.
8.
Nyugalmam olyan,
mint a messzi távolok.
…én nem vádolok.
Talán egymás mellé is lehetne illeszteni őket, persze némi toldozgatással, és akkor már nem lenne haiku, …csak eszembejutott, hogy akár ugyanabba a gondolatkörbe is tartozhatnak.
Szép napokat kívánok!
Szervusz Zöld Zsázsa!
Ezeket a haiku-csokrokat általában (nem mindig) egyszerre, azonos hangulatban írom, így valószínűleg ez meg is jelenik a sorokban…
Köszönöm.
Üdv: koma
Itt megtalálsz.
http://www.verselo.gportal.hu
Nekem egy egész “életrészt” adtál ezzel a tíz haikuval, amolyan tíz főpontot az életben, hogy mi az fájt, mi az ami megérintett, ami elveszett, akit elvesztettél…
A versíveidet mindig csodálom, itt is nagyon szépen kijön a kezdet és vég különbsége, hogy honnan hova jutsz. Azzal egyetértek egyik alattam szólóval, hogy nem igazán haiku egyik sem, de mivel ma már szabadság van, ezért változtathatsz is. Tetszett az írásod!
H.
Szép napokat kívánok!
Szervusz Hayal!
Általában egyszuszra írom meg az ilyen haiku-bokrokat.
Néha csak azért lesz vers helyett haiku, mert a fő pontok, fő gondolatok, érzések megvannak, de igazi összekapcsoló sorokat nem sikerült találni. Ilyen kor a szavak hiánya, az üresség, a csend köti össze a különálló gondolatokat és megszületnek a haiku-bokrok…
Köszönöm.
Üdvözlettel: koma