Rázz meg – bármikor és bárhol!
Sziporkázó szikrazápor.
Elektromos tüzek égnek,
összeérő vezetékek.
Áram ingáz, remeg villany,
zümmög, cikáz, berreg, villan;
átitatva kétszázhússzal
együtt mozdul ezer huzal.
Rézdrót – áramkörbe zárhat!
Felvillanyzó rövidzárlat!
Ellenállás olvad lágyan,
elönti az egyenáram.
Tekercs-mágnes kapcsolata:
elektronok zúgnak tova.
Feszült verseny, rázós pálya,
vad részecskék gyorsulása.
Süvít, vibrál, fütyül, brummog,
zizeg, suhog, ropog, mormog –
Relé kattan – elernyednek.
Áram nélkül maradt testek.
7 hozzászólás
Elismerésem!
Annyira annyira ´sziporkázó szikrazápor´ez az
írásod!
Nagyon tetszett:sailor
Hát Zsázsa…
meglátjuk, hogyan szól majd élőben… nem ígérem, hogy énekeljük! 😀
Nekem egy másik Omega szám jár a fejemben… folyton…
http://www.youtube.com/watch?v=W-8O1G4U3yI
Üdv:
medve
Sziasztok 🙂
sailor, köszönöm a kedves szavakat 🙂
medve, nagyon várom a felolvasást 🙂 egyébként a szöveg nem dallamra íródott, csak a címe utalás a Tízezer lépés-re.
Örülök, hogy itt jártatok 🙂
Zsázsa
Hogy Te hogyan értesz az elektromossághoz… Versbe szedve is nagyon jóóó…
Kata
Ilyen megfogalmazásban még soha nem láttam az elmúlást. Ez nagyon szikrázó, berregő, és áramló, mint az érben a vér, de kikapcsolják. Amúgy érdekes lenne meghallgatni énekelve is, nem tudom Kóbor egyszer elénekelné-e ezzel a szöveggel.
A végére egy észre vétel, csak azért, hogy kötözködjek, de ne sértődj meg. Biztos vagyok benne, hogy Te is tudod, a kettő húsz, már kettő harminc, de akkor nem jött volna ki a rím. .
Nagyon tetszett.
Üdv: FJ.
Köszönöm 🙂 nem sértődtem meg, tudom, hogy már kétszázharminc, de a "kettőhúsz"-nak talán van egy kicsit szállóigeszerű, önmagánál több jelentése, ezért használtam (nem a rím miatt, ugyanis az a sor volt meg előbb).
A szöveg pedig, ahogy már medvének is írtam, nem a dallamra íródott, elég csak az első pár sort rápróbálni és rájön az ember, hogy borzalmasan sántítana 🙂 ettől függetlenül én is bármikor szívesen meghallgatnám Kóbor előadásában, de akkor zenét is kell hozzá szerezni 🙂
Érdekes, hogy az elmúlást láttad a versben, a szándékom nem ez volt, de végül is, ha úgy vesszük, egy kicsit az is benne van. Különben is mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, egyelőre még él a költő, aki mondhatja, hogy "gondolta a fene" – de az írásoknak, pláne, ha nem elég szájbarágósak, ez a sorsuk, hogy saját értelmezést nyernek minden olvasónál. Ami még jó is. Örülök, hogy erre jártál 🙂
Kata, Neked is köszönöm 🙂
üdv
Zsázsa
Nagyon tetszett ez a dinamizmussal, sziporkázással megírt versed!
Pecás