Tolerálom a tolerálhatatlant,
meddig fokozható a fokozhatatlan,
pattanásig feszül a húr,
félek, elpattan,
ki tolerálja akkor majd a tolerálhatatlant,
s kérdem én engem ki tolerál majd,
ha nem leszek toleráns a tolerálhatatlannal?
Tolerálom a tolerálhatatlant,
meddig fokozható a fokozhatatlan,
pattanásig feszül a húr,
félek, elpattan,
ki tolerálja akkor majd a tolerálhatatlant,
s kérdem én engem ki tolerál majd,
ha nem leszek toleráns a tolerálhatatlannal?
8 hozzászólás
Kedves Melinda!
Azt hiszem értem, mire célzol, mit szeretnél kifejezni, pontosabban félsz kimondani, mert félsz a következményektől.
Egyet is értek veled, függetlenül attól, hogy én már 12 éve nem tolerálom a tolerálhatatlant, sőt egyre kevésbé, ezért nem tolerálnak engem egyre többen. Gondolom Te is értesz.
Jó vers. Úgy érzem, az utóbbi hetekben egyre több ilyen feszültséget hordozó versed születik. nem baj persze.
üdvözlettel: Grey
En tolerállak, majd jó?
Edit
Tetszett.❤
Kedves Melinda!
Jókora, kiadós kérdés ez. (Természetesen nem a mondat terjedelmére gondolok.) 🙂
Okos és bátor ez a nagy kérdőjel, de mindenek előtt tiszta.
Szeretettel: Laca 🙂
Kedves Grey!
Te bátrabb vagy nálam azt hiszem. Igen a következményektől félek és nem látom a biztató jövőt. Értelek én is téged, mint ahogy te engem.
Azt is jól látod, hogy mostanában ilyen és hasonló témájú gondolatok forognak a fejemben. Úgy szeretnék már másról, vidámabb dologról is regélni…
Ismét örültem látogatásodnak.
Melinda
Kedves Edit!
Örülök, hogy Te legalább tolerálsz és köszönöm tetszésnyilvánításodat is.
Szeretettel láttalak nálam: Melinda
Kedves Laca!
A kérdésem már válaszra vár nagyon. De eddig még csak kérdés maradt,hiába van a végén nagy kérdőjel.
Köszönöm olvasásod!
Melinda
Kedves Melinda!
Örök aktuális az eszmefuttatás, és egy dolog bizonyos: a tolerálhatatlant soha nem szabad tolerálni. Az ember így csak felőrli magát, és ellentmond a saját értékrendjének is, ami nagy fájdalommal járhat együtt. Mindennek van határa.
Tetszett a versed és a téma is.
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
A téma sajnos nem az "utcán hevert", hanem az életemből vettem. Könnyezve írtam és közben ezek a szavak motoszkáltak a fejemben. Kiírtam magamból és máris könnyebb lett.
Köszönöm tetszésed.
Melinda