Tompa fény lassú éj.
Napnyugtakor hold a fény.
Lassan lép az öreg fény.
Kertek alatt kel az éj.
Megcsap az éjszaka,
kellemes a szaga.
Nem támad, nem kérdez,
fegyverrel nem vértez.
Változás reggel jön,
éjszaka nem gyötör,
nem suttog már egy lény.
Lassan jön a tompa fény.
3 hozzászólás
Szia Attila
Az egész versed olvasása alatt éreztem a csendet, a nyugalmat, és valami halk lüktetést…Eléggé kínoz az álmatlanság, hosszú éve már amióta beteg lettem.És éreztem a versed!Szeretem az éj szagát, a neszeket, a csendbe hasító utcai hangokat, …gondolat ébresztő.És jön a reggel, mindig új reménnyel, és hittel egy szebbnek hitt nap,.Nekem minden percnek duplán kell örülnöm, és teszem is ezt, ezért szeretem az éjt is, mégha ébren talál is a pirkadat.Nagyon szép volt a versed!
Szeretettel:Kriszti
Nekem inkább úgy hat, mint valami varázsige! 🙂 Üdv!
A 3-ból 2 kedvenc költőm is ilyen jó véleménnyel van, egy kezdő írogatóként készített versemről, ez komoly elismerés. Köszönöm művésznők!