Tótágas

Tótágast állt a világ,
lenn a Nap és fenn a Föld.
Örök törvény fejre állt,
mely időktől örökölt.

Dudvává vált az igaz,
joggal írtja a gonosz.
Tán nemes lett most a gaz,
mikor mindent eloroz?

Dicsőség a hazugság,
balgaság a becsület!
Aljasoké a világ,
így vesztjük el lelkünket.

Csapjál csalni, lopni fel,
s döngetheted melledet.
Mert ezeknek birka kell,
ember-szavad nem lehet!

Húzd meg nadrág-szíjadat,
megszorítás vár reád.
Bégesd csak el jól magadat,
míg éhen vész a család!

Talpalatnyi föld sem jár,
ha pokolra jut lelked.
E világ urai már
téged oda terelnek…!

Gyilkos, tolvaj mennybe megy,
szolgálnak ott angyalok.
Tótágas lesz meglehet,
mi rájuk fog várni ott!