Csupa-csupa vágy vagyok,
Minden-minden én vagyok, a galaxisok,
Az alakzatok, a forró tüzes grádicsok,
Én vagyok, én vagyok,
Vágy vagyok, tűz vagyok,
Elapadok, elhervadok.
Minden ragyog, legbelül vagyok,
Benned vagyok.
Tudod.
Tudod…
By Poós Gergely
4 hozzászólás
Kedves Gergely!
Erős kozmikus tudat rejlik a versedben, körülbelül mintha egy Isten nyilatkoztatta volna ki magát ezekben a sorokban, de ugyanúgy érzem a szerelmes vágyat is soraid közül. A versed elején élénk, majd nyugtató hatású bizonyosságtevő. Tetszik a végkicsengése.
Üdv.: Szalai Mihály
Kedves Mihály, köszönöm soraidat, igyekszik az ember!
Szia Gergely!
Igen, mert a tűz ilyen: nem számít a holnappal, hol elhal, hol lappang, s zöld levélből, szárból is tűz lesz lassan, így vagy úgy, de valahogy, többször is, mint akarod! 🙂
Tetszett! 🙂 Remélem kicsit engem is felégresztett! 🙂 Mert a tűz ilyen! 🙂
Remélem, jól értettem, de ha nem, akkor főleg köszönöm: félreérésem az örömöm! 😛
Üdv: GabeReal
Örömmel olvastam hozzászólásodat!
Köszi,
Gergő