Selyempofa, lágy és puha.
Illata a szerelem.
Széles mosoly, csodás szemek,
Elalélok teljesen.
Csókok csengnek, ölelések!
Boldogság száll mindenhol.
Tekinteted megigézett,
Jobban szédít, mint a bor.
Hogyha nem vagy én mellettem,
Elvesztem az eszemet.
Hiányollak azon nyomban,
Ha elengeded kezemet.
Ne hagyj hát el égi tündér,
Légy mellettem végtelen!
Boldog leszel, mert szerelmem
Lángol feléd szüntelen!
4 hozzászólás
Remélem, Nikolett megérdemli ezt a szép verset.
Ez a versed is tetszet s azért, amivel a korábbiakban már megindokoltam.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
:)köszönöm
"Nem született nagy elme az őrültség egy csöppje nélkül" (Seneca)
Kedves Maradhi!
Őrültnek már elég őrült vagy, nagy elmévé pedig most válhatsz… Várom a további verseket!
Üdvözlet:
Egy régi ismerős
Tetszetős idézet. 🙂 Ínyemre való!
Köszönöm Rebecca! Várom a további hozzászólásaid! 🙂
Maradhi