Nem bírom már a telet,
kikészítnek nagyon,
a szürke egyhangú fagyos napok.
Már elhervadt a hóvirág is,
a télnek búcsút kéne inteni,
a napot a napot akarnám,
arcommal meg érinteni!
De a tavasz várat még magára,
úgy tesz,mint az első randis kamasz,
bizonytalan léptekkel indul el,
gyere-gyere, hisz rád várok TAVASZ!
3 hozzászólás
Kedves, ötletes vers lett, Zsolt, tetszett.
aLéb
Köszi szépen aléb.
Kedves Zsolt!
A címből nem is gondoltam volna, hogy tavaszváró vers.
Bevallom én is türelmetlen vagyok.
Boldog születésnapot kívánok neked.
Barátsággal: Ági