eutanáziát?!
a hosszú fém szagú
szatirikust nyaldosni
Hegel féle vulgáriát
munkáskarú
hízelgőn vagdosni
hol az endorfin?!
amputált szívű zokog
végérvényesen lefogy a film
lángok közt hűl ki borod
míg a penge arcomba vág
tedd fel a kávét
már izzik az ágyék
filléres játék
lüktet a szeánsz
szürreális festmény
zuhanó festék
gyertyát perzsel, a szárny
belénk nyúló fény árny
türkizkék a tér
néma vérredőkön suttog a fény
míg álmokat foltoz a képzelet
alkoholba fulladt vérerek
feszítik pupillám
odaát, a tű fokán
törékeny gyönyör haldokol
2 hozzászólás
Egyértelműen tiéd:)
Más nem is írhatta volna:)
Tetszett !
Sz.: Zsu
Kedves Lázár!
Nagyon egyediek a verseid.Gazdag szókinccsel rendelkezel.Szerintem.
Ági