U-nix

Miért mondod, hogy rossz itt
hogy nem érzed jól magad?
Hiszen a szép és jó dolgok
téged is vonzzanak:
Reggelente „a király” levelére
ébredhetsz,
melyben alapos indokkal
megfenyegettethetsz;
Hogy haszontalan vagy,
tudomásul veheted
és napod ezután
mosolyogva gürizheted
végig…
mindig előre.
A felség parancsolt, nem hallod?
Hisz’ rosszul végzed a dolgod,
minek aggodalmaskodsz?
Lelkiismeretességet csak te adsz;
megnyugodhatsz,
senki sem veszi majd észre,
ha beled a hátadra kötve viszed.
Ha hiszed…
tán elhiszed, hogy változik valaha;
de hova
és
– hol marad-
a méltányosság, megbecsülés
ez mind ínyenc különlegesség,
igazi francia borritkaság
– az igazság –
megfeneklett álszent vitorlás,
s ha szél nem fúj;
rabszolgákkal hajtott zsúrkocsi,
s benne mi szánalmas bohócok
vigyorgunk megbabonázva;
bambán tétovázva
azt hisszük magunktól mehetünk,
hogy hihetünk
még a törvényi igének,
de felnézve a király már
ki is penderített;
És jaj neked ha hangod megemeled!
Szemedet lesütve az udvaron át,
elhagyod a fészket, s
a parasztkoronát.
De az érzés,
arra jól figyelj!
Hogy a kapun túl a Mount Everest
miként törpül el.