Úgy szeretném

Bennem még a gyermeki vágy reszket,
hogy újra és újra szeretve legyek,
a bizalom, mi megfogant akkor bennem,
örökké táplálja önfeledt reményem,
rengeteg kérés feléd száll most Uram,
hogy egyengesd tovább utam,
szerelmem csörgedező patak legyen,
s a barátság éljen árulások helyett.

Ki fontos és számít lelkébe lássak,
ne kételkedjek, ne higgyek másnak,
szemem ködfátyol egyszer se borítsa,
tudás szomjam ne fogyjon soha,
álmom mindig könnyű, selymes legyen,
megtaláljam helyem a rengetegben,
tudjak felejteni, ha annyira fájna, ami
elment szívem többé soha se várja.

Ne adjam magam gyönyört kérő testért,
lelkem el ne dobjam egy semmirekellőért,
ne keressem a szerelmet ott, hol nincs,
hol a terméketlen kéj hamis fényű kincs,
azt kapjon csak engem ki megérdemli,
ki úgy szeret, hogy hibáimat is megérti,
bizalmam, ha adom, ne sértse senki,
úgy szeretném, úgy szeretném kérni.

Ne féljek meghozni fontos döntéseket,
vállaljam a felém irányuló szeretetet,
ne legyek féltékeny senkire már soha,
voltam már elveszett és nagyon ostoba,
hiúságom, félszem köddé váljon már,
az ember a világban bizonytalan jár,
érzéketlen énem szálljon messzire,
ne zúdítsam bánatom soha senkire.

Fájdalmat, ha látok tudjak segíteni,
jó szóval, tettekkel bárkit átölelni,
de hagyd meg könnyeim és a mosolyom,
érzelmeim ne bújjanak a fáradt avaron,
maradjak mindig éneklő és táncos,
pendülő húrokon legyek áldott
hangjegy, mely az ujjaid alatt éled,
legyek mindenütt otthon, míg élek.