Látom a Karácsonyt
deres feje szuszog
fázik a kabátom
kezem zsebre dugom.
Látom a Karácsonyt
törtető tömegét
kölcsönre vásárolt
berregős hóekét.
Látom a Karácsonyt
orra hegyén morzsa
keményített vásznon
csinos diótorta.
Látom a Karácsonyt
hideg konyha fényét
lemondó magányost
bekapcsol egy tévét.
Látom a Karácsonyt
tántorog és üres
vérnyomása ráront
neki ez nem ünnep.
4 hozzászólás
Kedves Edit!
Érdekes az írásod! Egy valódi kereszténynek mindennap ünnep kell, hogy legyen, mert nekem az!
Köszönöm szépen, hogy olvashattam művedet: Zoli 🙂
Köszönöm, hogy olvastad Zoltán!
Edit, mindent láttál, ami 2018-ban /meg már jó ideje/ a karácsonyra jellemző. Persze ami a talmi csillogások mögött van.
Üdv: Kati
Kati eltaláltad a gondolatomat! ❤