Lágyan megérintettelek
Ezüst gyöngyök,
Hullámzó ajkain.
Ébred a mosoly,
Tűzben ölelő
Vágy-hidaink,
Tengeri szellők.
Kezed, ujjaim hátán,
Lágyan lüktetik, szívünk ritmusát.
Forró csókba vált a képzelet
Ismét megérintettelek
Vállamra omló
Kibontott hajam
Mint aranyfonal gyöngye
Csillámlik a fényben
Kezem hátul összefogja
Úgy ringatom magam
Szárba-szökkent liliom
Képzeleted fürge szárnya
Repít, szivárványos
Álomországba.
Szárnyalsz velem,
Csillagok köd-tengerén.
Lángoló tüzed, égetőn
Perzseli,- reszkető
Vágyak közt lebegő
Gondolánk, selymes hullámait
Álom-szárnnyá vált a képzelet,
Mégis megérintettelek
8 hozzászólás
Kedves Felicia!
Szabad formában írt, hangulatos versedben tetszik, hogy szabatosan fogalmazol, szép költői kifjezéseket használsz. Szabad megjegyeznem, hogy főleg ennél a versformánál nem kell követni a korabeli elődeink ama szokását, hogy a verssorok mindegyike nagybetűs legyen. A mondatok első betűjét elég naggyal írni. Persze, nem hiba, amit követsz, csak fölösleges.
Mint látom, ez a bemutatkozó versed, ezért szeretettel köszöntlek, mint újoncot, és remélem, hogy körünkben jól érzed magad.
Írjál sok verset, szívesen olvassuk.
Szeretettel: Kata
Kedves Kata!
Örülök szavaidnak, köszönöm figyelmed!
Szeretettel: Eda
Igen szépre sikerült versedhez gratulálok! Remélem még olvashatok Tőled!
Barátsággal Panka!
Köszönöm, kedves Panka!
Szeretettel: Eda
Szevasz Eda!
Örülök, hogy ennyi idő után találkozunk ezen az oldalon!.
Nagyon szép, költőiesen kifejezett, lágy érzelmi húrokat pengető írást hoztál!
Gratulálok!
Szeretettel ölellek: Lyza
Szia Lyza!
Én is örülök Neked, s kedves figyelmednek.
Ölellek szeretettel: Eda
Szia Eda!
Gyönyörű vers! Szóhoz sem jutok! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Köszönöm gyönyörű szavad, jól esik kedves véleményed.
Szeretettel: Eda