csintalan vágyakat
álmodik az éjjel
és azt képzeli
találkozott a szenvedéllyel
ez az éjszaka felgyújt
az érzés szinte lángol
buja nő lesz most
a szende kislányból
tested simítja
elnyújtózik kéjjel
merészen dacol most
minden veszéllyel
szeme tüze csábít
ajka csókot akar
tapadna hozzád a csípő
ölelne már a kar
mint tévelygő számára
mutat utat távoli fényjel
úgy hív, csábít a lány:
gyere már és érj el!
4 hozzászólás
Hmmm nagyon felfokozott, tüzes, csámító….tele lüktető szenvedéllyel:) le a kalappal, nagyon tetszik…a nagybetűk hiánya is igazán sokatmondó számomra… igazán tetszik
Szép napokat kívánok!
Szervusz Bonney!
Örülök… remélem, hogy más verseimet is elolvasod…( 🙂 ha lehetek kicsit telhetetlen…)
Kíváncsi vagyok mit szólsz a “mert így akarom…” címűhőz?
Köszönöm.
Szeretettel: koma
Itt megtalálsz.
http://www.verselo.gportal.hu
Szia Koma!
Nagyon tetszenek az ilyen hangulatú verseid, igazán jól írsz. Gratulálok hozzá, mert ez a versed is elnyerte a tetszésem, remekül sikerült! 🙂
Üdv.: Doreen
Szép napokat kívánok!
Szervusz Doreen!
Szeretem, ha ilyen hangulatú verseket írhatok… de jobb lenne ha nem csak írnám…
Köszönöm!
Üdv: koma
Itt megtalálsz.
http://www.verselo.gportal.hu