Vakáció van! Ez aztán a minden,
Szünidő van! Suli, pedig nincsen.
Eldobjuk a táskát, tollat,
Strandolni fogunk, nagyokat.
Felírtuk: ió, ció, áció, káció,
Hurrá! Végre! Itt a vakáció!
Eldobtuk a táskát, tollat,
Kirándulni fogunk, sokat.
Az iskolában megtanultuk, amit kell,
Most már vígan búcsúzunk – el.
Két hónapra elválik a sok-sok barát,
Mindenki másutt tölti a boldog nyarát.
Kirándulunk erre-arra,
Hisz két hónapra, bezárul az iskola.
Azért gondolunk a barátokra,
S a kedves, szeretett tanárokra.
Minden gyerek másutt, másként tölti a nyarát,
De – Nem felejtik egymást, s az iskolát.
Reméljük, hogy balesetmentes lesz e nyár,
Mert az iskola, mindenkit, egészségesen visszavár!
4 hozzászólás
Emlékszem én is erre az utolsó napokra a vakáció előtt…:)
Vártam én is, pedig jól tanultam, de jó volt kiszabadulni a kötöttségekből. 🙂
Írásod visszahozta az emlékeket.
Viszont verstani szempontból, nem szabályos vers,
mert hiába vannak benne rímek,
a szótagszám hagy még kívánnivalót maga után.
Persze csak akkor, ha fejlődni is akarsz,
nemcsak papírra vetni gondolataidat.
Üdv: fátyolfelhő
köszi még kezdő vagyok:d
Üdvözlettel: Amanda Floyd:D
Kedves Amanda!
A verstanhoz nem értek, de a nyári szünidő előtti nagy várakozás, a megkezdődő szünidő gondtalan öröme "jól átjön". No egészen vakációs hangulatom lett, így a tél közepén! 😀
Judit
Nagyon tetszett,ez az alkotas…Szivbol gratulalok,a messzi tavolbol…