Valahol sírnak
Valahol hívják az istent
Valahol nem nyílik a biblia
Valahol nem szól a zsoltár
Magyarul
Valahol tiltják
Valahol szidják
Valahol büntetik
Ki szót ejt, ki imádkozik
Magyarul
Valahonnan sóhajok jönnek
Valahol mindennap
Egy lelket, vagy százat
Gyülőlnek, összetörnek
Mert imádkozott
Magyarul
Valahol nincsen lelki béke
Valahol kihal
Egy régi nép
Archaikus, szép beszéde
Valahol nem szólhat az ima
Magyarul
Évszázadok óta
Valahol él egy nép
Ki idgen nyelven hallgatja
A popa által hirdetett igét
A Mi atyánkat is
Csak idgen nyelven mormolja
Valahol csak sírni
De imátkozni nem szabad
Magyarul
5 hozzászólás
Kedves Munkácsy! Nekünk nem szabad abbahagynunk a csengetést!
Üdvözlöm a versed!
Köszönöm.Találó a megjegyzesésed. Bizony valahol egy nagy “zajt”kellene csapjunk, félreverjük a harangokat, mert túl nagy a csend a szétszakított magyarság sorsa iránt.
Kedves Szejke! ez előtt a vers előtt csak fejet lehet hajtani csodára megható!
Bocsi! Itt véletlen kimaradt egy e. “idgen ”
Szívből gratulálok, e gyöngyszemedheez.
Szeretettel: marica
Annyira meghatott ez a vers, hogy sírva fakadtam : Soha nem jártam Erdélyben. Soha nem gondoltam úgy igazán át a sorsotokat. Dunántúlon Mosonban születtem, Győrben nevelkedtem, Budapesten élek. Most 70 évesen gyakran “visszalátok” a múltba. Élesen él bennem egy esemény. Erdélyi magyar asszony és felnőtt lánya menekültek nyugatra. Betévedtek hozzánk szállást keresve. (Talán 1944-es év volt)
7 éves kislány voltam és egy szörnyű keléstől, furunkulustól szenvedtem, ami a hiányos táplálkozás a vitaminhiány következtében keletkezhetett. Nos ez az erdélyi asszony szabadított meg a vöröhagyma levél borogatással. és még – nem emlékszem pontosan – milyen praktikákkal. Azóta is úgy él az érzelemvilágomban Erdély, mint az ősi, tiszta magyarság őrizője.
A versed gyönyörű és tökéletes. Magam is leginkább a “szabad versek” híve vagyok, ahol nem a verstani szabályokért, hanem az érzések és gondolatok szabatos világos kifejezéséért írok.
ne feszélyezd magad, ha olyan hozzászólásokat kapsz, amelyek kioktatnak, amelyek meg akarják határozni, miként írjál. Az ilyen bíráló nem költő. Nézd csak meg az írásait. A költő tudja, mi az a költői szabadság.
Boldog vagyok, hogy találkoztam Veled.
szeretettel : fefo/Zsuzsi
Ez gyönyörű vers,.
Csak az tud ilyen sztépségeset írni, akinek a lelke
telítve van szeretettel, odaadással.
Te igazi magyar vagy, hiszen Te érzed át igazán a sok igazságtalanságot.