Valami lüktet, valami zsongat,
megbizseregtet,
itt a tavasz!
Végre az ernyedt várakozásból
fagygúzsba dermedt
láng kiszakaszt!
Valami lüktet végig az éren,
s messze, a csúcsban
rügyet fakaszt.
Valami zsongat, már én is érzem,
rebben a szívbe,
jaj, a tavasz…!
Torlódó érzés ujjongva tör fel,
valami lüktet,
megborzongat!
Feszengő vágyból, várakozásból
tettekre késztet
őszült kamaszt.
Repülni kéne, keringni szélbe’
bomlott levélként,
mint a haraszt…!
Huncut mosolyban, ezernyi csókban
megbizseregve
mondd ugyanazt!
Valami lüktet
By Haász Irén
8 hozzászólás
Szia!
Itt csodálatos az idő, éppen az előbb láttam a krókuszok sárgán, kinyílva mosolyognak. Süt a nap, és csiripelnek a madarak.:-) Küldöm haza!!! És valóban, valami lüktet!
Szeretettel:Marietta
Huncut mosolyban, ezernyi csókban
megbizseregve
mondd ugyanazt!
Ez, de szép!!!!!!
Soraid olvasva, úgy érzem, valóban itt van.
Gratulálok, Judit
Gyönyörű sorok és méggyönyörűbb lezárás!
Bár, most ha kitekintek az ablakon… de nem teszem. Tudom, érzem, közel a lüktetés!:)
Gratula!
Barátsággal:Zsolt
Ez a lüktetés kelt újra életre mindnyájunkat! A tavasz bizsergése!
Szeretettel: Eszti
Drága Marietta, szusi, Juditka, Fél-X, Rozália!
Örülök, ha megbizseregtettelek Benneteket!:))))
Szeretettel Irén
Kedves Irénke! Várjuk a tavaszt, de késik nagyon. Te viszont ezzel a zsongással közelebb hoztad. Nagyon szép sorok, igazi lüktetés. Szeretettel: Éva
Igen nehezen jön idén, de a borzongás, bizsergés megvan!!!
Köszönöm az olvasást, véleményt, kedves Éva!