Gondolataim, mint légy
az ablak üvegének,
a valóságnak ütköznek
és néha hazatérnek.
Lemondtam álmaimról
elzavartam őket
visszatérnek mégis
és nálam elidőznek.
Vágyaim
csak reám várnak
hajszolnak,
űznek, megtalálnak.
Hiába rejtőzöm megfagyott
mosolyok álarca mögé.
2 hozzászólás
Igazán jól sikerül vers!
Szép napokat kívánok!
Szervusz Boer!
Csupán a valóság… 🙂
Köszönöm!
Üdv: koma
Itt megtalálsz.
http://www.verselo.gportal.hu