Várom a szép tavaszt.

(Készült: 2019. február 23.)

Unalmas, hideg tél után jöjj, langyos, virágos
szép tavasz. Kezem-lában fagyos hideg tél után
várlak, a betegek, meleg tavaszért sóhajtoznak.
Ültünk szobába zárva, naponta várva jó időt.

Félelmünk, lelkünk óhajtotta, még sétálni
is csak rettegve mentünk, cipőnk átázott,
sietve kellett hazamenni, úgyis megfázunk.
Odakint zúgott a hideg szél, vagy esett a hó,

ami legalább széppé varázsolta a tájat.
De csúszott az út, városokban a járda,
vigyáznia kellett minden lépést, sokan
megjárták, a kórházakban sorakoztak.

otthon törött térdekkel és bokákkal, sokáig
kellett gyógyulni, a szobában ücsörögni.
nézhették a tévét, hogy ne unatkozzanak.
többször kellett a kórházba visszatérni,

lecserélni lábukról a gipszet.

A fejemről hideg lerántotta sapkámat
körülöttünk mindenki köhög, beteg már
Jöjjön már a langyos szép tavasz,
mindenki várja a meleg napokat, kék ibolyát

szedni, csokorba kötni, a kellemes meleg
napot élvezni. A beteg is hamarabb gyógyul,
mindenki a szép tavaszt várja. Zöld a határ,
virágos a mező, búzavirág, piros pipaccsal

olyan a határ mint egy tündérpalota. Madarak
röpülnek hangosan csicseregve, ők is örülnek
a melegnek, nem kell sokáig várni, A gólyák
jönnek, és nemsokára a fecskék is hazajönnek.

Jöjj hát minél előbb, hogy így legyen, ahogy írásban is kértem!

**-.-**