Végső ölelés

Egy utolsó ölelés, ez minden vágyam,
Utána jöjjön, aminek jönnie kell!
Jöjjön végre a megváltó halál,
Nincs szükségem semmire már!

Jöjjön az elmúlás feloldó enyhe,
Nem vágyom már többé e földre!
Nem kell a szép, de hazug élet,
Hisz szerelmemre nincs szükséged!

Van más ki helyemre, léphet,
Te neked ő kell, hát én kilépek!
Talán majd eszedbe jut néha,
Egy bolond asszony ki nem volt léha!

Ha hiányzom, gyújts gyertyát nékem,
Különben felejts el egészen!
Síromhoz ne gyere, nem kellettem élve,
Hagyj nyugodni, pihenni végre!

Hazug szavakkal elkábítottál
Fájó szívemben éles tőrt forgattál!
Nem hitted, hogy erőm véges
Nem harcolok már, én, Te érted!

A gyerekek majd ítéletet hoznak,
Fogadd el bármit is, gondolnak!
Ők a mi szerelmünk gyümölcsei,
Nekik van joguk ítéletet mondani!