Veled kezdem!

Itthon ültem mikor elkapott,
beleszülettem,
felforgatott a tény,
hogy újra szerelmes vagyok.
Raktározzuk el együtt,
egész télre,
legyen mit ennünk, ne csak jövőre,
hanem örökre.
Mint két virág szirma a palástra,
úgy feküdjünk egymásra.
Hiszen sosem láttuk egymás szemét,
az kit érdekel milyen szemetet hord össze a szél, miközben bennem a vak újra fényt remél.
Az idegenség tudta, hogy az idegeimen táncol
S te lehet másnak látszol, de én
újra szerelmes vagyok és nem vagyok senki.
Hát ne csessz ki.
Mert felébredtem,
vettem kenyeret,
ettem.
Jóllaktam kedves.
Mert mertem.
Ittam, míg bírtam,
mert a tej jó,
3,5 a zsírtartalom és ez így jó.
Egészséges vétek.
AZ "ápdét" nem téma…
Lefogyok, leszek én vézna.
Leszek én tölgy-gyökér, leszek én planéta,
Hisz szerelmes vagyok,
még a blikk is ezt írja,
a címlpara.
A jelem hajó,
Ha jó.
Az oviban még ez volt a baró,
de a hullám ami alatta volt mindig bekavart.
A hullám…
Nézd…Tetemet temettem eleget.
Ha akarod, hát akarod,
Ha nem, hát nem.
Én azért még néhány millió évet fütyürésznék az éterben, mert a szemeid helyén megleltem…
és te sem veszel észre már mást.

SZERETLEK- így kiabált.