Ma még elém szaladt
a napsárga járda,
rajta néhány rozsdafolt-levél.
Bogarak tapadnak
a ház fehér falára,
halkan zsizsegnek
egy percnyi életért.
Barnul a Tisza,
már kinőtte szőkeségét,
hídja remegni látszik
a ringó vízen.
Fenn kesernyés kék az ég,
a fény és az árnyék
egy fűzfa lenge ágán pihen.
Vénasszonyok nyara – Szolnoknál
By szilkati
12 hozzászólás
Kedves Kati!
Tudom, hogy szolnoki vagy régebben jártam ott párszor, de csak átutazóban.
Szerettem azt a várost.Tetszett a versed.
Szeretettel:Ági
Kedves Ági!
Örülök, hogy tetszett a vers. Én nem rajongok túlságosan Szolnokért, bár itt lakom már több mint negyven éve. A Tiszát, a Holt – Tiszát, a Zagyvát viszont szeretem. szegények nem tehetnek róla, hogy pont Szolnoknál folynak.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
A hangulata, a képei, a remek rímek – mind-mind nagyon tetszenek. Örülök, hogy olvashattam. 🙂
Szeretettel: Klári
Kedves Klári!
Örülök, hogy itt jártál. Az ezerszínű nyárutóról muszáj írni.
Szeretettel: Kati
Szép vers, hangulatos.
Nerine
Örülök Nerine, hogy tetszett a vers.
Kati
Kedves Kati !
Gyönyörű lett !
Szeretettel : Marcsy
Kedves Marcsy!
Köszönöm, hogy elolvastad, örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kati
Szia Kati! 🙂
Ezt most nagyon jólesett olvasnom. Végtelen nyugalom árad csodaszép képeidből.
Élmény volt, köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Ritkán, de néha én is megélem a nyugalmat. Főleg így ősz elején. Örülök, hogy tetszett.
/Ja, és gyógyulj meg!/
Szeretettel: Kati
Nagyon tetszett a vers befejezése?
Gratulálok kedves Kati!
Szeretettel
Ica.
Köszönöm Ica, hogy elolvastad, örülök, hogy tetszett .
Szeretettel: Kati