2025. április 22., kedd
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    egyéb

    Vérem

    GyömbérBy 32 hozzászólás970 megtekintés

    Egy pillanat s a véletlen műve volt.
    Mélyen, csontig hatolt
    a vágás. Cseppent, majd folyt a vérem…
    Álltam magamban, néztem,
    amint elhagy engem
    és semmit,de semmit nem tettem!
    A föld elintézte helyettem.
    Beitta mind, mi az élet volt elébb nekem,
    csak állok, nem kötözöm sebem.
    Száraz a föld, mohón issza
    oly tiszta,
    oly vörös vérem,
    s én felszívódok lassan, észrevétlen…

    Share.

    32 hozzászólás

    1. Horák Andrea Kankalin on

      Szia Gyömbér! 🙂
      A véletleneken elég sok múlik, erről magam is mesélhetnék eleget, de most inkább a vers…
      Szerencse, hogy csak az ujjad vágtad el! :)))
      Hihetetlen, hogy milyen gondolatokat hozott ki belőled! Na, ezért vagy számomra kicsikét nagyon nagy költő! 🙂
      Egy kis ujjbevágás és lám… mestermű születik. 🙂
      Írj sokat, szívesen töltöm az időt itt. 🙂
      Szeretettel: Kankalin

    12. aLéb on

      Ez az a költői lépés, amitől hétköznapi apró történések fordulnak emberi, akár erkölcsi tartalmakra, Gyömbér. Ezekben a történeteidben azt a fajta elvonatkoztatást érzem megnyilvánulni, ami az elgondolkodók sajátja; minden mindennel összefügg, és úgy vagyok a nagy egész, ahogyan egyúttal az élet egyetlen parányi eleme is. Nekem ezt mondja a versed (bár több gondolatom is kelt 🙂 ).
      A vers technikájában, ebben az elbeszélő, szépen vezetett eseményleírásban nekem már a vers közepén kezd olyan érzésem lenni, hogy bizony itt sokkal többtről van szó, mint egy vércseppről.
      A szótagszámok következetesen szabad kezelése, a rítmus megszökő, instabil léte és az olvasóban felismerésszerű rímelés mid a történetet erősítik bennem, kevés kötöttséggel, mégis saját belső ritmussal megírt vers. Nagyon tetszett.
      aLéb

    14. Krómer Ágnes on

      Kedves Gyömbér!

      Érdekes hatással van az emberekre a vér, ha a sajátja akkor is.Érdekes a befejezés.
      "s én felszívódok lassan, észrevétlen…"mintha a végén a földdel és a felszívódással a már nem létezésre vagyis az elmúlásra gondoltál volna.Ez csak feltételezés persze.Jól levezetted részletesen.

      Üdv:Ági

    16. Klára on

      Kedves Gyömbér!

      Már sokszor elolvastam a versedet. Egy apró eseményből olyat alkottál, aminek nagyon mély a mondanivalója: a vérben van az élet és ugyanúgy tűnik el, ahogy a véredet issza be a föld. Amilyen rövid, olyan bölcs ez a vers.

      Szeretettel: Klári

    Leave A Reply