[IG_KITOLT]Ne sírj, ne sírj, anya,
Bár válladon a világ baja…
Ne sírj, ne sírj, anya,
Nem hagylak el, tudod, soha..
Tudom, hogy fáj, de erős vagy,
Nem fáztál sosem, mikor jött a fagy.
Tudom, hogy fáj, de erős vagy,
Talpon maradsz, bár gondunk nagy.
Nem lesz semmi baj, szeretlek,
Akik bántanak, a pokolba mehetnek!
Nem lesz semmi baj, szeretlek,
Felnőttem, s ahogy te rég, karomba vehetlek.
Ne sírj, ne sírj, apa itt lesz mindjárt,
Tegnap már a tavasz és itt járt.
Ne sírj, ne sírj, apa itt lesz mindjárt,
Emlékké lesz minden, ami régen fájt.
9 hozzászólás
Ez megható és egyben aranyos. Nem ismerem a keletkezésének hátterét, de engem szíven talált.
Köszönöm!
Szívszorító az az igyekezet, ahogy erőt adsz, bíztatsz. Nagyon szép!
Jajj, ez egyszerűen szívet tépően gyönyörű. Anyukád nagyon szerencsés, hogy ilyen erőt adó, hálás gyermeke van. Felolvastad neki? Ha nekem ilyent írna majd egyszer a lányom, hát könnyekig meghatódnék. Nagyon szép. Köszönöm az élményt.
Köszönöm mindannyiótoknak 🙂
nem olvastam fel anyunak, nem akartam, hogy sírjon, mert tudom, hogy ő is gyűlöl sírni. és amit anya nem szeret azt én sem szeretem…
Azért próbáld meg szerintem, mert tényleg szép, amit írtál!
köszönöm, és jól esik, talán egyszer majd megmutatom neki is 🙂
nagyon szép vers, gratulálok, szeretheted az anyukádat nagyon!
Köszönöm!
nem találok szavakat…ez a vers csodaszép…előcsalta a könnyeim…pedig még nem vagyok anya…de annyira szép…
hmm…újra elolvastam, s látok egy szituációt…hol az édesanya egy idős, a gondoktól meggyörnyedt édes kis néni…aki talán halálos beteg…és a szerető felnőtt leánya vígasztalja…zokognak…de nem keseregve…a vers a néni szívéhez szól…s megnyugszik…vígaszt kap…
gyönyörű…
üdvözlet:Siren