2024. december 27., péntek
    Véletlenül
    Új írás létrehozása Fórum
    szerelem

    Viharos csók dérorgonái

    AlkonyiBy 10 hozzászólás296 megtekintés

    Láttalak már esti ködben,
    magányos vízhangzó csöndben.
    Hidegolvadt meleg kézen át,
    dér csókolta ezüstös régi orgonát.
    Csillog álmod a padló repedt életén,
    viharos tócsák kietlen tengerén.

    Share.

    10 hozzászólás

    2. Alkonyi on

      Szép Napot sailor 😊

      Vallom,hogy amit igazán érzek azt írás formájába is át kell tudjam lélegezni…
      Azt mondták legyek mindig önmagam…..
      Akkor is ha bolondos-szentimentális-szürrealista vagyok.

      Mosolyogj sokat 😊

      Szeretettel: Alkonyi

    3. gleam on

      …Láttalak már hajnali fényben
      hideg harmatcseppet tartó kézben
      Melengető pillanatokon derengő vágy
      csak a titok osont minden falon át
      Csöndes dalba bújt dúdolás
      átölelte a végtelenben izzó parázst…

      Nagyon tetszik, kedves Alkonyi, a versed!
      Örülök, hogy olvashattam!

      Szeretettel: gleam

    4. Bödön on

      Szia Alkonyi! A szerelem állítólag a legjobbat hozza ki az emberből. Vagy a legrosszabbat? Embere (asszonya) válogatja. Nálad, sztem pozitívan hat. Ilyen kifejezések: "hidegolvadt meleg kéz", "padló repedt élete", "viharos tócsák kietlen tengere" – csak valami nagyon erős, édes érzés hatására születnek! Boldog, vagy és tudod, – mondja nekem mindig az amerikai nagybátyám. És ez a lényeg!!! Nagy szeretettel és figyelemmel verseid iránt, maradok: én

      • Alkonyi on

        Kérem el kell hogy rontsam a gondolatot😊

        Imádok a szerelemről írni, viszont semmi közöm az érzéshez.
        Ez amolyan ábrándos írás 😊

        Emlékszel mondtam már Neked,hogy nem tudom milyen
        szerelmesnek lenni….
        Viszont ha festeni kellene festményt róla,akkor számomra
        olyan lenne,mint a verseimben…..😊

        Igazán kedves vagy😊
        Mindig várom a gondolataid a versek kapcsolatában 😊

        Szeretettel: Alkonyi

    Leave A Reply