Lyukas cipőjén kikandikált a zokni,
Mert szülei nem mehettek el lopni.
Pólója kifakult és megnyúlt már régen,
De édesanyja kimosta mindig szépen.
Gyakran nézte a többiek új tárgyait,
Irigyelte néha, de nem mondta el vágyait.
Nem akarta terhelni vele jó szüleit,
Mindig várta: Az Isten majd csak megsegít!
Sokszor hallotta apja eme sóhaját,
Ha esténként beszélgetett a család.
Egy nap aztán, az osztályba új gyerek jött,
Elmesélte, vidékre a nagyvárosból költözött.
Barátok lettek, a gazdag, s a szegény gyerek,
A kisfiú, házuk gyakori vendége lett.
Ő irigyelte barátját, mert törődtek vele,
Pedig neki otthon megvolt mindene.
Amit csak kért, mindent megkaphatott,
És esténként saját szobában alhatott.
De az ő szülei mindig rohantak valahova,
És őt meghallgatni nem volt idejük soha.
11 hozzászólás
Szia!
A versed nagyon tetszik!..és bizony a szegény gazdagabb sok mindenben.Én ezt a fajta szegénységet szívből díjazom!Gratulálok a versedhez.
Szeretettel:Marietta
Jó vers. Nem vagyok egy vers rajongó, inkább prózát szeretek olvasni, de most nem bánom, hogy idetévedtem.
Kedves Scherika!
A versed nagyon tetszett, de nem tudom miért, mintha hiányzott volna egy versszak, Ahogy olvastam, úgy beleéltem magam, és egyszerre, hopp, vége, pedig olyan szivessen olvastam volna tovább. Igen, igaza van Mariettának. Én is itt a svájci ismerőseimmel beszélgetés közben,már többször tettem azt a megjegyzést: Ti, szegény gazdagok. Az elejében, mikor elöször hallották tőlem, csodálkozva néztek rám, miért is mondom én ezt, nem tudták megérteni mit gondolok, evvel a kijelentéssel. Mikor aztán elmeséltem, az érzések hatalmát, mikor a gyerekeinknek nem pénzt adunk, hanem időt, beszélgetünk, csak egyszerüen együtt vagyunk, beláttam, ők engem nem értenek, mert ezt ők sohasem élték át. Sajnos. Itt nem az ember a fontos, hanem mennyi pénze van neki, ez adja meg az értékét.
Üdv Toni
Kedves Erika!
Szép vers, igazán.
Csak nem tudom, hogy fordítva is barátság alakul e ki gazdag és szegény között, ha a szegény költözik a városba.
Szerintem úgy már más lenne a helyzet, de itt nem is ez a lényeg, sokkal inkább az,
hogy a szegény gyerekkel foglalkoznak a szülei és a gazdaggal pedig nem.
Hiába kap meg mindent, a szülő az hiányzik.
Igazán tetszett.
Üdv: József
Nagyon jól sikerült versedben szegény és a gazdag gyermekek életének, érzéseinek összehasonlítása. Bizony, gyakran így van ez a valóságban.
Gondosan összeállított versed igazán tetszett, mind tartalom, mind forma tekintetében megállja a helyét.
Szeretettel: Kata
Kedves Era!
Nos, igen, a pénz nem minden, s mennyire nem az! Ezt remekül érzékeltetted versedben. Gratulálok, nagyon tetszik!
Üdv: Ria
Sziasztok!
Mindenkinek köszönöm azt, hogy itt járt és olvasott, és a kedves szavakat.
Sziasztok!
Mindenkinek köszönöm azt, hogy itt járt és olvasott, és a kedves szavakat.
Sziasztok!
Mindenkinek köszönöm azt, hogy itt járt és olvasott, és a kedves szavakat.
A pénz nem boldogít. De a pénztelenség sem. Kicsit idillizált helyztetet tártál fel, mert saját tapasztalataim szerint, nagyon sok szegény szülő sem törődik a gyermekével, mert elfásult már az életben. De azért nem bántam meg, hogy elolvastam a versedet 🙂
Hanga
Kedves Scherika!
Nagyon tetszett ez a versed is, mert nagyon jó témát ragadtál meg benne. Hiába mondják sokan, hogy a pénz boldogít, vannak dolgok, amiket nem lehet pénzen megvenni. Ilyen például egy kutya farokcsóválása, egy virág édes mosolya, és természetesen maga a szeretet. Az igazi önzetlen, őszinte szeretet. Ismét köszönöm az élményt! 🙂