Hová tűntél?
Merre jársz?
Vizek virága nyílik,
barackággal hintik
lépteid nyomát
lágy szellő-tündérek
amerre csak nézel,
és amerre jársz…
Homlokod lombdíszét
nem láthatja más…
Vizek virágát hintve
súgó szellőben,
hajaddal csak intve
hoztad a tavaszt,
látják tán a fák,
lágy-szellő tündérek
– aprócska tüzek – lebegnek
csak egyre, mind amerre
nézel és amerre jársz…
16 hozzászólás
Gyönyörű szerelmi kép, minden sora költői.
Szeretettel: Rozália
örülök, hogy tetszett, kedves Rozália:)
Kedves András!
Szerelmes versedre a legjobb jelzőm, a könnyed. Érezni szerelmed nem csak vonz, hanem tiszteled is.
Szép könnyed, finom munka.
Gratulálok!
Üdv: Metal Koala
megtisztelő szavaidat köszönöm, Attila
Kedves András! A verseidet olvasva mindig elámúlok, olyan csodálatos képekket használsz. Tetszett a versed.
Üdv: József
köszönöm, József, örülök, hogy tetszett
Szinte látni vélem képeid,
Lágy-szellő tündéreid,
Aprócska lebegő tüzeid….
Varázsos az mit versed megjelenit!:)
köszönöm, kedves Dóra:)
nem semmi..!
Janka
köszönöm, Janka
És engem vajon megtalálsz??
Csak befejeztem…a versed, de ez nem rosszakaratú vélemény, de nagyon megkapó volt, és hiányzott a Rólad szóló sor…
No most ezt vagy érted, vagy nem…)))
Kedves András!
Gratulálok, nagyon….
Üdvi: d.p.
köszönöm, dinipapa:) igen talán be lehetett volna fejezni úgy is
Csodálatos a versed, kedves András! Megint egy élmény volt olvasni téged, szeretem ezt az érzést, amit te nyújtasz a verseid által! Köszönöm! Szeretettel Andika
megtisztelsz, Andika, köszönöm…
szelíd…lágy..ringatózó…mesevilág…
Szép..
köszönöm, hogy elolvastad