Volt egy álmom,
megtalálni valamit, mi elveszett,
újra hinni abban, mi erőt jelentett,
megmászni azt a hegyet, mi rabul ejtett,
látni azt a kilátást, odafent a végtelent,
mitől könny fedte el tekintetem,
elmerülni smaragszínű tó vizében,
miben libabőr futott végig testemen,
száguldani ott, hol az út lefelé ívelt,
énekelni ott, hol csak a visszhang felelt, s
elaludni, hol a csillagok suttogtak szerelmet.
Volt egy álmom,
benne voltál Te is régen, de egy csendes éjjel
Téged egy fájó mosollyal elengedtelek, s
már egyedül kell pókhálóból varázsleplet
szőnöm, hullócsillagok nélkül boldog életet
kívánnom, Neked, magamnak, hegyeimnek,
s elindulnom a rengetegbe, hol elfeledett
szívemet meglelem, hol széttört lelkembe
patak csobogó nevetése életet lehel,
s hol kis házban odafent, napfelkeltében
az első fénysugarak suttognak szerelmet.
Van egy álmom…
7 hozzászólás
Kedves Hayal!
Két és fél mondat, benne egy álom, sok emlék, elengedés… mindez nagyon szépen, méltósággal.
"már egyedül kell pókhálóból varázsleplet
szőnőm, hullócsillagok nélkül boldog életet
kivánnom…" – csodálatos.
Üdv: Laca 🙂
Kedves Laca, örülök, hogy tetszett a versem, jo, hogy itt jartal!
H.
Kedves Hayal! Főleg a második versszak metaforái tetszenek. Szépek, kifejezőek, egyéniek.
Vigyázz az ékezetekre: szőnöm, hullócsillag, kívánnom, smaragdszínű. Érdemes lenne javítanod, szerintem.
Üdv: Kati
Köszönöm a javitast, javitva 🙂 Nincs rendes billentyüzetem, igy neha nem veszem eszre a hibakat.
Örülök, hogy itt jartal!
H.
Írásaink, bármiről is szóljanak, mindig hordoznak belőlünk egy apró darabot. Egy érzést, örömet, vagy fájdalmat. A te versedben is ott van minden, amit el akartál mesélni a világnak.
Kedves Júlia!
Örülök, hogy kedves volt álmaidat nekünk elmesélted egy kedves versben.
Jó megoldás, hogy mindkét versszakot hasonlóképen zártad, tetszik az is,
hogy nem komplikáltad sehol, hanem szabatos magyarsággal írtad a
verset.
Örülök, hogy rátaláltam, és olvastam.
Szeretettel: Kata
Kedves Hayal ne engedd az álmaid úgy élj, hogy megtaláld. Üdv Yudit😊