alcím: A sötéttel vagyok
Elfordult figyelmem rólad,
hát örülj neki!
Nem kapsz kéretlen energiát,
mi erőm nyeli.
Belefáradtam a jóba,
mit neked adok.
Bújok trójai falóba,
csók helyett, csalok.
Elszunnyad már kerge vágyam,
mi neked gagyog.
Szép szerelem katlanában,
hamu vagyok.
Holdas éjszakában,
csáb csatangolok.
Ordas félsz követ kúszva,
toppantok nagyot.
A slukkokat számolod,
Dominád kezét nyalod.
Ősgyepen át, szelem az éj falát
hulló csillagod vagyok.
Már hiába figyelsz,
hű kutyát kiversz.
Bomlott kacajom, halott.
Ezért nem hallhatod.
2 hozzászólás
Kedves Ildikó!
Nagyon erőteljes vers, egy szakítás /vagy szakítási próbálkozás/ minden fájdalmával. Olyan bensőséges, hogy amikor elolvastam, azt gondoltam, hogy leskelődök a lelkedben.
Judit
Kedves Judit!
Nagyon szépen köszönöm, hogy itt jártál, olvastál, és írtál nekem.
Szeretettel:
Ildikó