Szinte látom még mosolyát,
hallani vélem kedves hangját,
pedig soha nem mosolyog már,
és nem hallatja többé hangját. Megszokni a nincset oly nehéz,
az ész és érzelem harcban áll,
egyszer minden élet véget ér,
lélek Teremtőhöz visszaszáll. Az emlékek tárháza kísért,
életem számtalan szép napja,
mennyei csodát és jót igért,
nem feledem, hisz tőle kaptam. Tőle kaptam, őrzöm magamban
édesanyám szavát, mosolyát,
életem boldog gyermekkorát,
bármilyen messze és távol van.
hallani vélem kedves hangját,
pedig soha nem mosolyog már,
és nem hallatja többé hangját. Megszokni a nincset oly nehéz,
az ész és érzelem harcban áll,
egyszer minden élet véget ér,
lélek Teremtőhöz visszaszáll. Az emlékek tárháza kísért,
életem számtalan szép napja,
mennyei csodát és jót igért,
nem feledem, hisz tőle kaptam. Tőle kaptam, őrzöm magamban
édesanyám szavát, mosolyát,
életem boldog gyermekkorát,
bármilyen messze és távol van.
4 hozzászólás
Kedves Rita! Szép visszaemlékezés. santiago
Kedves Rita!
Nagyon szép emlékek!
csodaszép érzések1
Gratulálok!
Szeretettel:saikor
Szép napot!
Kedves Santiago és Sailor!
Nagyon szépen köszönöm az olvasást és a hozzászólást.
Szeretettel: Rita 🙂
megható volt…
/szeretettel:
túlparti