A kommunikációs készség fejlesztése
A legtöbb üzleti álláshirdetés egyik fő kritériuma a „jó kommunikációs készség”.
Egy nagyon érdekes és fontos témához érkeztünk. Azt már megállapíthattuk, hogy a kommunikációnak milyen óriási szerepe van a mindennapi életünkben. Tudósok állításai szerint –és ez első hallásra kicsit meglepő- az információ átadásban 7% szerepe van a beszédnek, 38% a hanglejtésnek és 55 % a nonverbális tényezőknek (mimika, szemjáték, mozdulatok).
Ennek ellenére, nem hanyagolható el a beszéd fejlesztése. Ha két állítást, melyről semmilyen ismeretanyagunk nincs és ezt egy virtuális számítógép hang közli velünk, bizony bajban vagyunk. Nem tudjuk eldönteni, hogy igaz, vagy hazug állítással állunk szemben. Ha személyesen egy másik embertől kapjuk az információt, automatikusan beindul a nem verbális jelek figyelése, és ezek segítségével fogjuk eldönteni a kérdést. Vannak bizonyos testbeszéd jelek, melyek nagyon nagy segítséget adnak a beszélgetés folyamán.
Egy pár példa:
-a haj csavargatása idegességet jelent
-a fej oldalra fordítása jelzi, hogy a partner érdeklődik a mondandónk iránt
-a fej támasztása esetén viszont unalmat, érdektelenséget jelez
-ha a szemek erősen ránk merednek, meglepetést okoztunk valamivel
– a pislogás az idegesség jele
-az áll dörzsölgetésével kétségek támadtak a mondandónkkal kapcsolatban
Ez csak egy pár példa, de számtalan hasonló jelekből megítélhetjük partnerünk érdeklődését vagy érdektelenségét a közlendőnkkel kapcsolatban.
Na de térjünk vissza a kommunikáció készség fejlesztéséhez. Nagyon fontos a tartalom, amit közölni akarunk és ha az egybe esik a gondolatainkkal, akkor az őszinteség tükröződni fog a hanglejtésünkön, minden mozdulatunkon. Amit közlünk, az legyen érthető, világos, lényegre törő. A részletekbe akkor bocsátkozzunk, ha felismertük, hogy partnerünket érdekli a dolog.
Ne hadarjunk, mert nem biztos, hogy amit mi átgondoltunk, más is ugyan olyan gyorsan át fog látni. Legyünk mindig felkészültek. A bizonytalanság rajtunk is ugyanúgy meglátszik.
Az információt közlő és befogadó személy ha nincs egy hullámhosszon, akkor a mondandó üres beszéddé alakul.
Nagyon fontos a pillanatnyi közérzet is. Fáradtan, letörten nem tudunk lelkesítő mondatokat közvetíteni.
Még egy lényeges szempont, viselkedjünk mindig természetesen, hiszen a mesterkélt viselkedés hamis látszatot kelt és még az igaz állítások is kétségbe lesznek vonva.
Összefoglalva, a „ puding próbája az evés” tehát bátran beszélgessünk minél többet, kontroláljuk partnerünk reakcióit és szűrjük le a tanulságokat. Ha üzleti beszélgetésen veszünk részt, a partner távozásával ne tekintsük lezártnak az ügyet. Ilyenkor még frissek a benyomásaink, értékeljük a partner és a saját reagálásainkat, mert ez továbblépés lehet egy következő tárgyaláson.
(Bertalan Gyula)
Kevés szóval élj: Ne fecsegj össze-vissza ( sumér költő)
3 hozzászólás
Szia!
Tetszenek Mini gondolataid, az embert valóban arra késztetik, hogy tovább gondolja. A testbeszédhez annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy valóban sokat elárulnak rólunk különböző testtartásaink, mozdulataink, de 100%-os következtetést nem vonhatunk le belőle, mert pl. a hajcsavarás vagy pislogás lehet rossz szokás is.
Beszédben meg lehet tanulni hazudni, testbeszédben már nem. Ha mégis, ahhoz hatalmas profizmus kell, aki pedig ismeri szinte az összes kis jelzést, az előtt még ezek a profik is lebukhatnak, mert annyi mindenre figyelni a kommunikáció során, szinte képtelenség. A rossz szokás sem berögződés, az is árulkodó testbeszéd. Ez is nagyon érdekes és jól fogalmazott cikk. Figyelni fogok a folytatásra is.
Igen ha valaki meghallgatásra megy és beszélni e kell. úgy mond kiselőadást tart.
Lehet briliáns a szöveg ha a testbeszéde teljesen elenkző.
Álltalában a testbeszédet szóktál jobban figyelni akaratlanúl, hiszen a hallgató nem a szemébe néz az előadonak ha nem az egész testét.
De nem rossz.
Remélem több ilyen jó cikiket olvashatók tőled.