Oly jó volna, ha egész télen
csillámló hamvas pihe szállana,
megannyi élőt, eget, s földet,
mint tyúkanyó tolla borítana!
Zúzmara csilingelne vígan,
faágak között fényár surranna,
egyre csak hízna a hóbunda,
míg befagyott tavon szán suhanna.
Szívekben hit, remény, az öröm,
s a szeretet gyúlna vaskos lángra,
szegény, s gazdag együtt kacagna,
s a lélek soha többé nem fázna.
2 hozzászólás
Bizony jó lenne, de sajnos ez csupán vágy ma már, hiszen két egyforma nap sincs, nemhogy egy egész évszak.
Pedig milyen gyönyörű a “csillámhó hamvas pihe” és a csilingelő zúzmara, a befagyott tavak, ahol lehet csúszkálni, korcsolyázni, szánon suhanni,
Tetszéssel, egyetértéssel és szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita!
Igen, így van. Ez csak vágy, álom….
Remény….
Szeretettel, tisztelettel:
Zsuzsa