Vártad ujjaid hegyéből pattanni a tavaszt,
papírlapok rostjai közt tintaforrást fakaszt.
Úgy vártad, hogy fáradt szíved új ritmust rezgessen,
mélyen benned az élet fénylő dalokat zengjen.
Hallgatásból, elvonultan, most versek fénye hív,
engedj lágy ölelésének és csakis érte írj.
4 hozzászólás
“Úgy vártad, hogy fáradt szíved új ritmust rezgessen,
mélyen benned az élet fénylő dalokat zengjen.”
Szép verssoraid tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita 🙂
Köszönöm szépen, hogy olvastad és örülök, hogy tetszik. 🙂
Kedves Ginko!
Csodaszép érzésekkel díszített vers!
Igazi tavaszváró,óhajtó!
“Hallgatásból, elvonultan, most versek fénye hív,
engedj lágy ölelésének és csakis érte írj.”
Nagyon szép buzdítás!
Gratulálok:sailor
Szép napot!
Nagyon szépen köszönöm, Sailor. 🙂