Eltört?
Igen. Darabokra.
Ragasztó?
Nem segít. Újat kell venni.
A boltban?
Nem kapni már.
Visszamenni az időben,
mikor még egyben volt?
Nem segít. Már homályos,
mi eddig tiszta volt.
Eltört.
Csak bámulom darabjait.
Nem tudom,
valóban én törtem el,
vagy már az elején hibásan
jónak könyveltem el?
5 hozzászólás
“Nem tudom,
valóban én törtem el,
vagy már az elején hibásan
jónak könyveltem el?”
Sokatmondó kérdéseid érdeklődéssel és tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
Köszönöm, hogy olvasod a verseim kedves Rita és annak külön örülök ha néhányuk tetszik is!
Szép napot kívánok! lldikó
Drága Ildikó!
Gyönyörű ez a vers, keserédes, tünődő és “törött”.
Utólag visszatekintve már nem számit, hogy sérült árú volt vagy te törted össze csak az , hogy szeretnéd-e megragasztani ….
Mély elismeréssel gratulálok.
Napfény
Kedves Napfény,
Nagyon örülök és köszönöm!
Szép napot és töretlen alkotókedvet kívánok
Ildikó
Kedves Ildiko!
Nagyon ötletes vers!
“Eltört.
Csak bámulom darabjait.
Nem tudom,
valóban én törtem el,”
Sokszor nehéz kitalálni,hogy egyes dolgok
saját hibánkból mentek tönkre,esetleg nem tehetünk
róluk!
Gratulálok:sailor
Legyen szép napod!