Feledni az életet, kívánni a halált
Vágy, amit a depressziós kíván
Senki vagyok, senki voltam
Értéktelen életem unom már
Idegennek tűnő szeretteim
Kinevetnek, magamra hagynak
– Bánatod beszéld meg önmagaddal!
Fekete bánatom, megfolyt, elepeszt
A természet gonoszul játszik velem
Kínzó betegség gyötri testem és lelkem
Zokogva, megtépve, megalázva
Szétrúgva magamra maradtam
Kisírt szemmel utolsó erőtlen mozdulattal
Átkozom a múltat, kárhoztatom a jövőt
Őseim és családom jelenéből
Magam akarok kilépni!
Mire várok? Kire várok?
Úgyis gyáván magam maradok
Dühösen eszelősen ordítok
Pusztuljon el minden és mindenki!
Nincs már szükségem senkire és semmire!
Feladtam ifjú életem, vártam a halált
Mégis megjelent gyermekbőrben a megváltás
Köszönöm a gyötrelmes megtisztulást.
12 hozzászólás
Huhh..már kezdtem aggódni…vagy még kell??
SOHA nem szabad feladni..
Grati a vershez!!!!!!
Szia dinipapa!
Hosszú évek gyötrődése után keresem a kiutam a boldogtalanságból.Sajnos nem sok segítségem akadt a gyógyuláshoz, de küzdök és küzdöttem körmöm szakadtáig. Köszi a hozzászólásod.manna
Ez gyönyörű, és végtelenül fájdalmas.
Csak ismételni tudom dinipapát: soha nem szabad feladni!
Tudom, könnyű ilyen kijelentéseket tenni látatlanban.
Édesanyám szavai jutottak eszembe: / Ő már nincs közöttünk/ "Ha problémád van, gondolj arra, hogy másnak
nagyobb gondja is lehet, mégis megoldódik."
Örülök, hogy olvastalak.
Szia Zsike!
Ez a versem volt a legelső, ez indította el a bennem kavargó bánat özönt. A többi versem sokak szerint, sokkoló még nem tettem fel öket, mert ha minden jól megy akkor idén könyv formájában jelenik majd meg, saját képekkel illusztrálva. Köszönöm a reagálásod, nagyon jól esett a tied és adinipapáé is. Örülök, hogy ebben a csapatban lehetek, végre látom, nem csak nekem vannak lelki gondjaim. Üdv:manna
"Mégis megjelent gyermekbőrben a megváltás" – karácsony?
"Köszönöm a gyötrelmes megtisztulást" …
Vége jó, minden jó – mondják, és könnyű kimondani, nehéz átélni. De igazság van benne, és örülök a vers befejezésének!
("Nem csak nekem vannak lelki gondjaim" – igen! Egy hajóban küszködünk!…)
Üdv.: Á.E.
Szia Emil!
Én régóta küzdök a depresszió ellen sajna egyik a másik után ért születésem óta, most kezdem kitörölni őket az életemből, de elég sok munkába tellik. A gyermekbőrben a megváltás.stb…
Azt jelenti számomra, hogy szülés után a halálvágy elég erősen elkapott, de az anyai ösztön és a kisebblányom a 4 éves Catherine, kikövetelte a figyelmet, szó szerint még meghalni sem engedett. Köszi a hogy velem érzel, és kitartást neked is , majd sikerülni fog nekünk is.
Sajnos én is tudom milyen ez az érzés. Jól leírtad. Nem nehéz kikeveredni belőle, az biztos. Olyan, mintha egy mély, sörét gödörben lenne az ember, aminek csúszik az oldala. Amikor pedig végre mégis sikerül kimászni belőle, jó darabig csak a szélén egyensúlyozunk. Bármikor visszaeshetünk. Elég akár egyetlen bántó szó és jön a zuhanás. Én is rengetegszer visszazuhantam, de ma már jól vagyok. Kemény meló volt, de megérte. Szurkolok neked is 🙂
Szia Phoenix!
köszi hogy olvastad és méltattad a soraimat. Nagyon jól estek. És valóban pokoli nehéz minden egyes nap, főleg lelki társ nélkül. Én is javuló félben vagyok már. További sok sikert az életben neked manna
Írj sokat és gyógyítsd lelkedet!!!
Sok sikert neked: Falevél
Tényleg fájdalomból fakadó sorok.De irj ki mindent magadból!Nincs miért depressziós légy.Szép vagy okos és fiatal.Grt.Z
Kevés ember mondhatja, hogy élete során nem érték olyan események, sorsfordulók, amikor a Tiédhez hasonló gondolatok fogalmazódtak benne. Tehát mindenkit érhet fájdalom, amikor azt érzi: nincs tovább.
De mindenki csak saját maga erejéből várhatja a megoldást. És ha akarja, akkor ki lehet mászni a legmélyebb árokból, még a kútból is, ha valaki nagyon akarja. De akarni kell. Nekeme az életben ilyen helyzetekben Ady verssorai jelentették a kiutat:
"Mikor elhagytak, amikor a lelkem roskadozva vittem, csöndesen és váratlanul átölelt az Istten!"
Én hittem e sorokban, és mindig sikerült kijutni a legnehezebb helyzetekből is. Hidd el, ha akarod, erősen akarva hiszed, Neked is sikerülni fog. Ne légy borúlátó, örülj az apróságoknak is, hiszen nagyon szép, vagy szép lehet az élet, csak hinni kell benne!
Szia Kati!
Köszi a hozzászólásod, örülök, hogy olvastál. Igazad van abban, hogy magunkra számíthatunk csak. Néha egy ölelő kar egy gyengéd szempár nagyot segítene, csak sajna onnan kár várni azt, ahonnét szűken mérik a megértést. De sikerült már túl esnem ezeken. Most jelenik meg a könyvem, ez a legelső versem :Üdv:manna